6. rész (Chase szsz) Május 7. Megbánás és önsanyargatás

- AZALEE ÖNGYILKOS LETT?- kiáltotta sírva Hillary, amint épp Ms. Brownnal és Mrs. Stevenssel beszélt. Ők is sírtak. MI VAN?
Azalee anyukája kiment, az ofő pedig csöndet kért.
- Borzasztó hírem van. Az osztálytársatok, Azalee Stevens kórházba került egy sajnálatos baleset miatt.
- NEM BALESET VOLT! MONDJA AZ IGAZAT!- ordította Hillary.
- Igazad van, Hillary. Joguk van tudni. Azalee meg akarta ölni magát. Nem tudja senki miért, de hozzátok is be fognak jönni, és kikérdeznek. Az utolsó ember, akivel találkozott, az apukája volt. Mindössze egy ilyen levelet hagyott: "Véget vetek az életemnek. Most örülhet mindenki!" Az orvosok nem látnak rá nagy esélyt, hogy túlélje az esést.- többen sírni kezdtek. Köztük én is. Nagyon szerettem Azaleet. A legjobb barátom volt. Akármivel is valaha is rosszat tettem neki, most mind megbántam. Valamennyire én is felelős voltam a halálában. Az utóbbi időben nem álltam mellé. Pedig nagyon kellett volna. Gyűlölöm magam ezért. Szerintem még sokan mások és érezték így magukat.
Szünetben elhatároztuk, hogy állítunk egy kis emléket, ahova mindenki odahelyezhet egy levelet, amit neki írt, és ezt majd elvisszük Azaleenak. Nagyon sokan írtak neki mindenhonnan.
Bennet is átjött.
- Az apja előtt én voltam vele. Mi... Lefeküdtünk.
- De te meleg vagy!- mondta Gerome.
- Nem is, ő biszex!- kötekedett Fred.
- Most komolyan, ennyire fontos ez?- hallgattata el őket Tiffany.
- Nem vagyok egyik se! Fogjátok fel!
- Jó, pont leszarjuk. Folytasd már!- szóltam Bennetre.
- Szóval eléggé zaklatottnak tűnt, mármint nem jobban, mint máskor. Aztán othon az apja nagyon ráordított, hogy hogy képzeli, hogy napok óta nem beszélt velük, és aztán azért is lecseszte, hogy 'moziba ment' velem. És becsapta az ajtót. Ennyi.
Az egész nap mindenki nagyon letörten sétált. Jöttek hozzánk nyomozók, akik kikérdeztek minket. Kérdeztek, hogy mi oka lehetett rá, milyen volt mostanában, tett - e valaha is utálást az önygyilkossagra, valakivel összeveszett - e nagyon? Mi nem akartuk elmondani az igazat, de persze sokan elmondtàk, így utána még jobban kifaggattak.
Délután egy pár emberrel meg szerettük volna  látogatni Azaleet, de azt mondták, hogy nem fogadhatat látogatókat.
Hát persze, hogy minket ez nem hátráltatott meg. Titokban tartottuk, mert nem akartuk, hogy túl sokan jöjjenek. Így hát összesen Vic, Brad, Hillary, Bennet (akit egyébként rühellek, de most az egyszer kibírtam), Patricia (a külsős legjobb barátja Azaleenak), Anna, Mary és Anica (külsős nagyon jó barátnői), Frida (külsős) és én. Leona és Dave azt mondták, hoy nem lennének képesek ránézni a szinte halott Azaleera, aki nagy részben miattuk került ebbe a helyzetbe. Szerencsére Hillary mindenkit elért.
Megkérdeztük azért hátha mégis és be is engedtek minket egy kis időre.
Azalee borzalmasan nézett ki. Az arcán rohadt sok seb volt és kb az egész testét gipsz borította. Tökre sírhatnékom támadt.
Először Vic és Hillary szaladt oda hozzá, megölelték zokogva és odarakták mellé a leveleket amiket írtak neki. Utána Patricia leült az ágyára és suttogott neki valamit, és ő is megölelte. Aztàn Anna, Mary és Anica hárman együtt adtak neki egy ajándékot, és ők is megölelték. Frida jött, a legnehezebb eset, aki amúgy kisebb nálunk, mert konkréten belekapaszkodott Azaleeba, alig bírtuk leszedni róla. Bennet megcsókolta (!). Ezt azért nem hagyhattam szó nélkül.
- Bennet, fogd már fel, hogy te csak egy egyéjszakás voltàl neki! Ami köztetek volt még tavaly annak vége. Akármi is volt.
- Igen? Akkor szerinted mért vagyok most itt? Nem tudsz te semmit, Barker!
- Különben is, te meleg vagy!
- Na jó! Ebből elég!- nekem akart jönni, de Brad megállította.
- Komolyan? basszátok meg! Hagyját már abba! A majdnem halott barátunknál vagyunk itt és ti meg ezzel foglalkoztok?
Még egy szúrós pillantást vetettem Bennet buzira, és Azaleehoz mentem.
Beszéltem én is neki és megöleltem, ahogy utánam Brad is.
Nem tudom, mit csinàlok, ha nem éli túl. De túl fogja élni. Azalee nem halhat meg!